DE Kísérleti állatok felhasználásának szabályzata

DE Kísérleti állatok felhasználásának szabályzata

(2021. december 9)

 

Az állatkísérleteket jelenleg hazánkban „Az állatok védelméről és kíméletéről” szóló 1998. évi XXVIII. törvény (továbbiakban: Ávtv), valamint az állatkísérletekről szóló 40/2013. (II. 14.) kormányrendelet (Továbbiakban: Kormányrendelet) szabályozza. Ezek betartása a Debreceni Egyetem keretein belül végzett állatkísérletekre - mind szakmai, mind társadalmi elvárások miatt – kötelező.

  1. Állatkísérletnek minősül állat kísérleti, oktatási vagy egyéb tudományos célból való – akár ismert, akár ismeretlen kimenetelű, akár invazív, akár nem invazív - felhasználása, amely az állatnak a helyes állatorvosi gyakorlat szerint kivitelezett tűszúrás által okozottal egyenértékű vagy annál magasabb szintű fájdalmat, szenvedést, kínt vagy maradandókárosodást okozhat, beleértve bármely olyan tevékenységet, amely állat születését -beleértve a kikelést - eredményezi ilyen körülmények közé, valamint az ilyen állapotot eredményező géntechnológiailag módosított fajtavonalak létrehozását és fenntartását. Az állat ilyen felhasználása akkor is kísérletnek minősül, ha a fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó károsodás kiküszöbölése céljából érzéstelenítést, fájdalomcsillapítást vagy egyéb módszert sikeresen alkalmaznak. Nem minősül állatkísérletnek a nem kísérletijellegű, mezőgazdasági vagy állatorvosi tevékenység, illetve az állatok leölésének vagy megjelölésének a természettudományok által elfogadott korszerű, kevéssé fájdalmasnak tartott módszereinek alkalmazása, valamint az állatnak kizárólag a szervei vagy szövetei felhasználása céljából történő leölése (Ávtv. 3. §.).
  2. Állatkísérlet az Állatvédelmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetek kivételével, kizárólag nyilvántartásba vett intézményben, engedély alapján végezhető (Ávtv. 26. §). Állatkísérlet végzésének engedélyezési eljárását a Kormányrendeletben előírt formátumban lehet kezdeményezni az Egyetem Munkahelyi Állatjóléti Bizottságánál (DE MÁB).
  3. Állatkísérletre engedélyt:
  • a Munkahelyi Állatjóléti Bizottság jóváhagyásával,
  • az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács (ÁTET) véleménye alapján,
  • a területileg illetékes Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi hatóság ad.
  1. A Kormányrendelet 1.§. szerint kísérleti állatnak minősülnek az élő gerinces állatok - beleértve az önállóan táplálkozó lárvaállapotú állatokat, valamint a rendes fejlődésük utolsó harmadában az emlősállatok magzatait - és az élő lábasfejűek, amelyeket kísérletben történő felhasználására, kísérleti célú felhasználás érdekében való tartására, tenyésztésére vagy szaporítására és szerveik vagy szöveteik kifejezetten tudományos vagy oktatási célú felhasználásra történő tenyésztésére kerülnek. Kormányrendelet 3. §. által felsorolt fajok egyedét csak akkor lehet kísérlet során felhasználni, ha azt kifejezetten e célra tenyésztették.
  2. A Kormányrendelet 30.§. leírtak alapján:
  • Kísérlet céljára az állatvédelmi hatóság által engedélyezett állatot szabad felhasználni.
  • Az emberszabású majmok kísérleti célú felhasználása tilos.
  • Nem emberszabású főemlősök kísérleti célú felhasználása csak e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén engedélyezhető.
  • Háziasított állatfaj kóbor egyedét, valamint vadon befogott állatot – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – kísérlet céljára felhasználni nem szabad.
  • Természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj egyedén, a törvényben meghatározott kivételekkel.
  • Az állatvédelmi hatóság e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meg- határozott feltételek fennállása esetén mentességet adhat a (4) bekezdés alkalmazása alól.
  1. A kísérlet teljes időtartama alatt, így a kísérletet megelőző időszakban, a kísérleti beavatkozások során és azt követően, biztosítani kell a kísérletbe vont állatoknak a megfelelő ellátást és környezeti feltételeket:
  • Az állatok nem tehetők ki számukra káros időjárási viszonyoknak.
  • Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiség szigetelésének, fűtésének és szellőzésének biztosítania kell, hogy a légkeringés, valamint a por és a gázok koncentrációja olyan határértéken belül maradjon, amely nem ártalmas az elhelyezett állatokra nézve.
  • Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségek hőmérsékletét és relatív páratartalmát az ott elhelyezett állatfajok és korcsoportok igényeinek megfelelően kell beállítani.
  • A hőmérsékletet naponta mérni és naplózni kell.
  • Ahol a természetes fényviszonyok nem teszik lehetővé a nappalok és éjszakák váltakozásának észlelését, mesterséges világítással kell gondoskodni egyrészt az állatok biológiai szükségleteinek kielégítéséről, másrészt a megfelelő munkakörülményekről.
  • A világítást az állattenyésztési műveleteknek és az állatok felügyeletének megfelelően kell megválasztani.
  • Az állatfajok szükségleteinek megfelelő fényerősségről és szabályos foto-periodicitásról kell gondoskodni.
  • Albínó állatok esetében a fényviszonyok megválasztásakor figyelembe kell venni az állatok fényérzékenységét.
  • A zajszintek - beleértve az ultrahangot is - nem befolyásolhatják hátrányosan az állatok jólétét.
  • A riasztóberendezések hangjának kívül kell esnie az állatok hallástartományának leginkább hallható részén, amennyiben ez nem gátolja a hang ember általi érzékelését.
  • Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket adott esetben megfelelő hangszigeteléssel és hangelnyelő megoldásokkal kell ellátni.
  • Ahol az állatot tartási helyén tartós napsugárzás érheti, biztosítani kell az árnyékba vonulás és ott pihenés feltételeit (Kormányrendelet 21. §). A tenyésztő, beszállító és felhasználó köteles a laborállat-gyógyászatban jártas állatorvost alkalmazni, aki tanácsadói feladatokat lát el az állatok jólétével és kezelésével kapcsolatban.
  1. A kísérleti állatot tenyésztő, beszállító és felhasználó intézmény köteles biztosítani, hogy a létesítményben megfelelő számú személyzet álljon rendelkezésre. A személyzetnek megfelelő képzésben és oktatáson kell részt vennie az alábbi tevékenységek bármelyikének végzését megelőzően:
  • állat gondozása;
  • állaton végzett kísérlet;
  • kísérlet és projekt megtervezése;
  • állat leölése.
  1. Amennyiben a kísérlet folyamán az állat élete kioltásra kerül, akkor az állatot úgy kell leölni, hogy az az állat számára a lehető legkevesebb fájdalommal, szenvedéssel és kínnal járjon. Az állat leölése során alkalmazható módszereket a Kormányrendelet 4. melléklet 1. táblázata tartalmazza. Az állatok leölése során törekedni kell arra, hogy az a többi állattól elkülönített módon, az állat kimúlására utaló vizuális, szag- és hangingerek kizárásával történjen. Az állat leölésére csak a tenyésztő, beszállító vagy felhasználó valamely létesítményében kerülhet sor, és azt kizárólag a jogszabályban meghatározott tevékenységhez kötött szakértelemmel rendelkező személy végezheti.
  2. Az állatokon végzett minden beavatkozást, a kísérlet lefolyatásának adatait naplóban kell rögzíteni.
  3. A kísérletvezető, minden naptári év elején, a jogszabályban megadott szempontok szerint, statisztikai jelentést köteles adni, így az állatok kísérletekben történt felhasználására vonatkozó előző évi statisztikai adatokat, köztük az alkalmazott kísérletek tényleges súlyosságára és a felhasznált főemlős állatok eredetére és fajaira vonatkozó információkat is, valamint a kizárólag szerveik vagy szöveteik felhasználása céljából leölt állatok számára vonatkozó adatokat (40/2013. Korm.rendelet 51.§).
  4. Az állatkísérletekre vonatkozó, jelentősebb, hatályos jogszabályok:
  • 1998. évi XXVIII. törvény Az állatok védelméről és kíméletéről
  • 244/1998 (XII.31.) Kormányrendelet, az állatvédelmi bírságról
  • Tanács 1999/575/EK határozata a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált gerinces állatok védelmére vonatkozó európai egyezménynek a Közösség által történő megkötéséről
  • Európai Bizottság 2007/526/EK számú ajánlása a kísérleti és egyéb tudományos célokra használt állatok elhelyezésére és gondozására vonatkozó iránymutatásról az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU Irányelve (IX. 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről
  • 40/2013. (II. 14.) Kormányrendelet az állatkísérletekről
  • 1465/2013. (VII. 24.) Kormányrendelet az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanácsról
  • A Bizottság (EU) 2020/569 Végrehajtási Határozata a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a tagállamok által benyújtandó információk egységes formátumának és tartalmának meghatározásáról
  1. További részleteket illetően a jelen Szabályzathoz mellékletként csatolt a Debreceni Egyetem Állatkísérleti Etikai Kódexe (1. számú Melléklet), és a Debreceni Egyetem Munkahelyi Állatjóléti Bizottság (DE MÁB) Szervezeti és Működési Szabályzata (2. számú Melléklet) az irányadó.
  2. A jelen „Kísérleti Állatok Felhasználásának Szabályzatát” a Debreceni Egyetem Szenátusa a 2021. október 21. napján tartott ülésén a 16/2021. (X. 21.) szám alatti határozatával fogadta el; rendelkezéseit 2021. október 22. napjától kell alkalmazni. Az elfogadást követő módosításokat lábjegyzetek jelzik.

Debrecen, 2021. december 9.

Dr. Szilvássy Zoltán s.k.

rektor

 

1. számú Melléklet

Állatkísérleti Etikai Kódex

 

Az állatkísérletek során az élet tiszteletét, az „Állatok védelméről és kíméletéről” szóló 1998. évi XXVIII. törvény és az állatkísérletekről szóló 40/2013. (II. 14.) Kormányrendelet az által megfogalmazott célokat messzemenően szem előtt kell tartani.

  1. Amennyiben lehetséges, az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő, tudományosan elfogadott módszert vagy vizsgálati stratégiát kell alkalmazni (Ávtv. 27.§).
  2. Az állatkísérleteknek - tudományosan és szakmailag - megalapozottnak kell lenniük.
  3. Az állatkísérletek végzésben részt vevő személynek, a Kormányrendelet 5. melléklet „Oktatási és képzési minimumkövetelmények”-ben ismertettek szerinti képzéssel és gyakorlattal kell rendelkeznie.
  4. Állatkísérlet engedélyezési eljárását a Kormányrendeletben előírt formában a Debreceni Egyetem Munkahelyi Állatjóléti Bizottságánál kell kezdeményezni.
  5. Állatkísérlet a Debreceni Egyetem Munkahelyi Állatjóléti Bizottságának jóváhagyásával, a területileg illetékes Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi hatóság engedélyével, nyilvántartásba vett intézményben végezhető. Állatkísérlet elvégzésére akkor kerülhet sor, ha az ÁTET az állatkísérletet a jogszabály szerinti projektértékelés során kedvezően bírálja el.
  6. Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a lehető legnagyobb - a kísérlet eredményességét még nem veszélyeztető - mértékben csökkenteni kell;
  7. A kísérletek súlyosság szerint a következők lehetnek a Kormányrendelet 2. §. szerint:
  • érzéstelenítéses-túlaltatásos kísérlet: teljes mértékben általános érzéstelenítésben végzett kísérlet, amely után az állat nem nyeri vissza az eszméletét;
  • enyhe kísérlet: olyan kísérlet, amely során az állatot valószínűsíthetően rövid ideig tartó enyhe fájdalom, szenvedés vagy kín éri, valamint az olyan kísérlet, amely során az állat jóléte vagy általános állapota nem romlik számottevően;
  • mérsékelt kísérlet: olyan kísérlet, amely során az állatot valószínűsíthetően rövid ideig tartó mérsékelt fájdalom, szenvedés vagy kín, vagy hosszú ideig tartó enyhe fájdalom, szenvedés vagy kín éri, valamint olyan kísérlet, amely során az állat jóléte vagy általános állapota valószínűsíthetően mérsékelten romlik;
  • súlyos kísérlet: olyan kísérlet, amely során az állatot valószínűsíthetően súlyos fájdalom, szenvedés vagy kín, vagy hosszú ideig tartó mérsékelt fájdalom, szenvedés vagy kín éri, valamint olyan kísérlet, amely során az állat jóléte vagy általános állapota valószínűsíthetően jelentősen romlik.
  1. Egy vagy több kísérlet során már előzőleg felhasznált állatot egy újabb kísérletben ismételten felhasználni olyan esetben, amikor egy másik, kísérletben korábban még fel nem használt egyed is felhasználható lenne, kizárólag abban az esetben lehet, ha:
  • az előző kísérlet(ek) tényleges súlyossága „enyhe” vagy „mérsékelt” volt;
  • az állat általános egészségi állapota és jóléte dokumentáltan helyreállt;
  • az új kísérlet súlyossági besorolása enyhe, mérsékelt vagy érzéstelenítéses-
  • túlaltatásos; és
  • az ismételt felhasználás összhangban áll az állatorvosi javaslattal, amely figyelembe
  • veszi az állatot teljes életútja során érő hatásokat.
  1. A tenyésztés, szaporítás, elhelyezés és gondozás, valamint a kísérlet során alkalmazott módszereket a lehetséges mértékben tökéletesíteni kell az állati fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás elkerülése vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentése érdekében.
  2. Állatkísérletek során tenyésztő, beszállító és felhasználó köteles nyilvántartást vezetni:
  • a tenyésztett, beszerzett, kiszállított, kísérletekben felhasznált, szabadon engedett vagy
  • újból kihelyezett állatok számáról és fajáról;
  • az állatok eredetét igazoló adatokról, és annak tényéről, hogy kísérletben való
  • felhasználásra tenyésztették-e azokat;
  • az állatok beszerzésének, kiszállításának, szabadon engedésének vagy újbóli
  • kihelyezésének időpontjáról;
  • az egyes létesítményekben elpusztult vagy leölt állatok számáról és fajáról, valamint a
  • halál okáról, amennyiben az ismert; és
  • a felhasználók esetében az állatokat felhasználó projektekről.

A nyilvántartásban szereplő adatokat a létesítmény öt évig köteles megőrizni (Kormányrendelet 30. §. (1) és (2) pontjai).

  1. A tenyésztő, beszállító és felhasználó köteles minden kutyával, macskával és főemlős állattal kapcsolatban nyilvántartást vezetni:
  • az állatok azonosító adatairól;
  • az állatok születési helyéről és idejéről, amennyiben ismert;
  • az állatok azon jellemzőjéről, hogy kísérletben való felhasználásra tenyésztették-e;
  • főemlős állat esetében azon jellemzőről, hogy fogságban tenyésztett főemlős állat utóda-e.
  • Minden kutyáról, macskáról és főemlős állatról egyéni eseménynaplót kell vezetni mindaddig, amíg az állatot az e rendelet szerinti célokból tartják. Az eseménynapló a születéstől vagy az azt követő lehető legkorábbi időponttól kezdődik, és tartalmazza az adott állat szaporodására, egészségi állapotára, vakcinázottságára és közösségi helyzetére vonatkozó releváns adatokat, valamint azon projektek adatait, amelyekben az állatot felhasználták. A nyilvántartásban szereplő adatokat a létesítmény az állat kimúlásától vagy újbóli kihelyezésétől számított három évig köteles megőrizni.
  • Újbóli kihelyezés esetén az állatot az említett egyedi eseménynaplóból származó, az állatorvosi ellátásra és a közösségi helyzetre vonatkozó tájékoztatás kíséretében kell kihelyezni (Kormányrendelet 31. § (1), (2), (3) pontjai).
  1. Az állatokon végzett beavatkozást, a kísérlet lefolytatásának adatait naplóban kell rögzíteni.
  2. A kísérletben felhasznált állatok számáról a kísérletvezető a megadott szempontok szerint, évente, statisztikai jelentést köteles adni.

Link: DE Kísérleti állatok felhasználásának szabályzata

Legutóbbi frissítés: 2024. 06. 12. 11:29